Az biztos, hogy Inishmore mindannyiunkban mély nyomot hagyott. Nem csak a domb tetején álló pazarul felszerelt sárga házban a szállás, a fejedelmi reggeli, hanem a nagy szélben biciklitúra keretében megismert kopár sziget, az elgondolkoztató történelmi emlékek, a festői sziklákat ostromló és romboló tenger. Időhiányában kevesebb kommenttel a képek ömlesztve (persze sokkal több és jobb is készült majd később).

Biciklire pattantunk és persze a hosszabb úton, szembeszélben, (Nándi váltóhasználat nélkül !!!) jártuk be a szigetet.

A kopár sziget, a fantaszikus ősi erőd a másik és a köztük vezető út fantaszikus élmény volt. Közben megnéztünk egyéb érdekességeket is, érdekes, hogyí a katolikus egyház teljesen az ősi ír (gael) nyelvet használja.

Ez pedig már a Burren. ---

A szállodánk:

A vacsorám, mellette az Etienné, gluténmentes :

A visszaút a szárazföldre hányásmentesen történt és a ragyogó napsütésben (figyelem, tapasztalatunk szerint  Írországban folyton süt a nap), gyönyörű tengerparti úton Galway újbóli érintésével a holdbéli tájra emlékeztető Burren szélén bejutottunk Doolinba, az ír népzene egyik centrumába, ahol remek szállást (két emeletes ágy egy szobában) találtunk. Az egyik kocsmában megismerkedtünk az ausztrál perthi Oroszlánszívű Lion-nal (by Etienne) és amazontermészetű feleségével, akiket Etienne gyorsan meg is hívott Budapestre. Az est további részéet és sajnos a zenekarokat is (egytől -egyig) felejtsük el.