Hihetetlen szerencsénk van az időjárással, ugyan minden nap esett, általában keveset, közben pedig sokat sütött a nap, igaz néha (mindig) elég brutálisan fúj a szél.

Jeleztétek (köszönöm), hogy az előző napi videót nem lehet látni, itt a javítás - remélem ez már működik.

Búcsúként a másik szállásról - a klotyó a folyosón, a reggeli a szobában, tálcán.

A hétfői reggeli csúcsforgalomban indultunk nyugatra (a térképen látszik az előző napi északi kirándulás útvonala is), 

A középső lápvidéken ipari méretekben hasznosítják a tőzeget, komoly természet átalakítás folyik. Ezek nem agyagtéglák, hanem a hőerőművek fűtőanyaga.

A keskeny utakon megérkeztünk Clonmacnoise fantasztiku monostorához. 

Gizi GPS-ünk és Etienne biztos vezetésével a szűk utakon Galway kicsit turistás, de nyüzsgő forgatagába értünk ahol éppen csak "beleszippantottunk" a  tengermelletti kisváros hangulatába.

Galway-ből az út luxusvillák között a tengerparton vezet és éppen arról beszélgettünk, milyen gazdag ez az ország, amikor  a táj egyre kopárabbá, kövesbbé és szomorúbbá vált, a házak pedig egyre szegényesebbek lettek. 

Rossevealből a komp a hullámos (viharos??) tengeren 45 perc alatt vitt ki Inishmore-ba, a legnagyobb Aron szigetre, ahol a fantasztikus fekvésű és felszereltségű szállás elfoglalása után a helyi kocsmában pikk dámáztunk éjfélig.

A terv az volt,  hogy kérésemnek és az eredeti koncepciónak megfelelően közösségivé alakítjuk a blogot, mások képei, értékes versei (!!!), gondolatai is belekerülnek ide, megmutatva a közösség erejét! Ehelyett ki-ki a játék eredményétől függően sugározva, vagy magába roskadtan, de jókat röhögve ért haza a metsző szélben. Közben arról győzködtük egymást, hogy ekkora szélben másnap lehet/nem lehet biciklizni.